A Mezőtúri Szivárvány Népzenei Egyesület 1998. február 20-án alakult meg 34 magánszemély (a két citerazenekar, a Szivárvány és az Iringó tagjai és barátaik, a gyerekek szülei és más  szimpatizánsok) akaratából. Ma már az egyesület tagjainak száma felette van a hatvannak.

A két zenekar szakmai elismertsége már akkor is vitathatatlan volt, bárhol az országban elismeréssel nyilatkoztak a szakemberek a ,,mezőtúri műhely” eredményeiről. (Ez a mai napig változatlanul így van.) Kodály Zoltán ,,a szegények hangszerének” nevezte a citerát s azt mondta, nagyapáink dalait ,,fel kell öltöztetni” ahhoz, hogy a pódiumon bárki számára elérhetővé, élvezhetővé, elfogadottá váljék. Az eltelt 3-4 évtizedben különösen a Vass Lajos karnagy által kezdeményezett Röpülj Páva népdalköri mozgalom, a vonós együttesek által elindított táncház-mozgalom és az elmúlt 25-30 évben a citerások körében lezajlott hangszertechnikai fejlődés következtében valóban elértük azt, hogy a népdaléneklés, a népi dallamok bemutatása színpadi műfajjá vált és a citera is pódium-hangszer lehet.

Mezőtúr város jó hírnevének erősítésére alkalmas eszköznek bizonyult az első alkalommal 1998. augusztus 20-án megrendezett citeragála, melyre az ország több településéről érkeztek együttesek, akik jó hírünket vitték haza. Másrészt ez a rendezvény volt a bemutatkozása az egyesületnek a város lakossága előtt: több mint ezer érdeklődő vett részt első nagyszabású szabadtéri rendezvényünkön, s azóta minden évben várják az emberek az Állami Ünnepen a citerások bemutatkozását. (Zárójelben hozzá kell tenni: 1998-ban még egy óriási űrt töltött be az augusztus 20-i rendezvény, hiszen az ünneplésre vágyó lakosság részére semmiféle alkalmat nem teremtettek az arra illetékesek. Szerencsére ez azóta pozitív irányban változott, lásd Művészeti Napok.)

Szakmai jó hírünk erősítésére találtuk ki a Gyermek és Ifjúsági Citerazenekarok Túri Találkozójának megrendezését. Az országban sok településen vannak általános iskolában, művészeti iskolában népzenei együttesek, melyeknek a helybeli rendezvényeken kívül kevés lehetőségük van a bemutatkozásra. Az ő számukra kínáltunk egy olyan lehetőséget, ahol nem kell egymással versenyezni, nincs első és utolsó, alapvetően az egymás zenélésének megismerése, új ismeretségek, barátságok kötése mellett a művészeti vezetők részére szakmai beszélgetés keretében a továbbfejlődés lehetőségét is megmutathatjuk. Ebben (és sok másban is) az országos szakmai szervezet, a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége partnernek bizonyult és azóta is támogatja kezdeményezésünket.

Az alapszabályban meghatározott feladatok alapján az egyesület elnyerte a kiemelkedően közhasznú státust, melyet a megyei bíróság 1998 októberében végzésben rögzített. A fő cél, az Iringó és a Szivárvány citerazenekarok fenntartása, működési körülményeik javítása mellett az egyesület vállalta az ünnepek kultúrájának ápolását valamint a város országos elismertségének fejlesztésében való közreműködést. (Az alakulás óta ez a feladat bővült: immár a Lókötő, a Cimbora és a Tücsök zenekarok is viszik az egyesület hírét.) E törekvésünket a város önkormányzata is támogatásra méltónak ítélte, s 2000. márciusában öt évre szóló közművelődési együttműködési megállapodást kötöttünk, melyet 2005-ben újabb öt évre meghosszabbítottunk.

Civil szervezetünk az elmúlt években alapvető célkitűzéseinek, a magyar népzene továbbéltetésének elkötelezett híve volt és az marad a jövőben is. Egyesületünk működésének, közösségépítő és -fejlesztő munkájának reméljük, nem lesz akadálya a jövőben sem.

www.szivarvanycitera.hu