Volt Mezőtúrnak a XX. század első évtizedében egy ritka nagy tehetségű lelkipásztora, akit még a vallásos élethez nem kötődő emberek is csodáltak, szerettek és elsirattak. Üstökösként jelent meg a magyar Sion egén, nagyszerű képességeivel és üstökösként tűnt le hirtelen, váratlanul élete delén, 43 éves korában, amikor igazán ragyogni kezdett csillaga, országos érdeklődést keltve.

Amikor a kalvineumi hangversenyeken mindenkit meghódított szónoki varázsa, hangja, termete egész eszményi megjelenése. A budapesti Kálvin téri templom is telve volt, ha ott ő beszélt alkalmanként, stílusának választékos, szép költői nyelvezete lebilincselte hallgatóit. Kosztolányi Dezső is lenyűgözve hallgatta, amikor Szép Ernő (túri diák, költő) lehozta ide Gergely Antalt hallgatni. Nagy írónk úgy vélekedett, hogy nem is papot hallott beszélni, hanem egy káprázatos képzeletű, keleti költőt Mezőtúron. Az élő szóval való bánni tudásnak ilyen mesteri szintjével még nem találkozott. De Gergely Antalt hallani még Szarvasról is jöttek, kóberes szekérrel más hitű kereskedők is, a kortárs Kun Zsigmond emlékezete szerint. Ő teremtette meg Mezőtúron azt a szállóigét, ami úgy szólt hogy „Berettyó parti Athént csinálunk Túrból”. A református gimnázium fejlődéséért, emelkedéséért sok szálon tevékenykedett. S ez ütközésekhez is vezetett. Szabad lelkű személyiségében nem egyszer okozott feszültséget az akkori egyháztanács korlátolt, maradi felfogású intézkedése, mely halála után éles sajtóvitákhoz is vezetett. (Sőt perhez, a szabadkőművesség lelkészekre való betiltása kapcsán.) Közszájon forgott, hogy Gergely Antalt Túr őrölte meg. 11 évig tevékenykedett a túri református egyházi életben. 11 évnyi sok-sok eszmény és küzdelem után hanyatlott daliás alakja a sírba. Temetésénél 1912. február 13-án a hatalmas részvét megmutatta az iránta érzett nagy szeretetet. Ott volt a templomban, aki csak befért, majd a fejfák honában a feneketlen sárban szinte egész Túr.

Gergely Antal, a dunavecsei molnár fia az első négy osztály elvégzése után cseregyerekként Dunaharasztiba került egy sváb családhoz. Később a budapesti református gimnáziumban tanult tovább. Kvártélyos volt egy rendőrcsaládnál. A természetes észjárású, gyors felfogású gyermeket tanárai kedvelték, tanítványai is voltak, hogy némi pénzhez jusson. Első éves teológus volt, amikor majdnem megvakult. Hittel és alázattal fogadta a csapást. Ez adott erőt a gyógyuláshoz. 1887-ben házasságot kötött Szirotka Margittal. 1897 elején kinevezték a budapesti gyűjtőfogház lelkészének. A megtévelyedett emberek lelkivilágához közel tudott kerülni.  Szilárd meggyőződésévé vált, hogy csak erős evangéliumi szellemmel lehet gátat emelni a börtön felé vezető úton. Nagyon fontosnak tartotta a missziót. 1900 szeptemberében fogadta el a mezőtúri gyülekezet meghívását. Első évében megalakította a Szeretet Szövetséget, a szegények iránt érzett felelősséggel, az olvasó majd ifjúsági egyesületet. Minden alkalmat megragadott eszméinek megvalósítására. Jelszava a „haladás” volt, emelni a főgimnázium színvonalát. Minden gyereket sajátjaként szeretett és terelt a helyes útra. Legcsodálatosabb hatásúak a koporsónál mondott imái, beszédei voltak, melyekben szinte együtt szenvedett gyülekezetével, mélyről fakadó vigasztalást nyújtva ezáltal. Emésztődött önön tüzében, el kellett égnie.

Beszédeit ritkán írta le. Halála után mégis meg tudták jelentetni munkáit, mert voltak akik gyorsírással megörökítették némelyiket. A Világosság c. helyi református folyóirat megőrizte (1908. március) „Elmúlt a tél” című szépséges, őszinte, márciusi gondolatait. Nagyvonalú, művészi síremléke országos méretű közadakozásból jött létre. A költségek tetemes részét Sajóvámosról herceg Odescalchi Gyuláné küldte. Tavaly volt halálának 100 éves évfordulója. Emlékezzünk rá szeretettel.

(Források: Gergely Antal emlékfüzet Debrecen 1912.; Gergely Antal írott munkái Mezőtúr 1912.)

Kissné Mikes Éva