Bizony ez is megváltozott az évtizedek alatt… Valaha ünneplő ruhába öltözött szülők nézték végig a fecskebáli műsort és ünneplő ruhába öltöztetett gyermekük avatását. Ez a világ elmúlt, de az avatás, a fecske maradt.

Mert az avatás fontos. Önmagában is, akkor meg különösképpen, ha az ember rémtörténeteket hall az ország különböző pontjairól eléggé kegyetlen beavatásokról. Ezért is kell az, hogy iskolai keretek között, nyilvánosan adjunk lehetőséget az elsősök befogadására.

És fontos az ügy az előkészületek miatt is. A másodikosok (tizedikesek) végre megmutathatják, hogy mennyivel élettelibbek, mint egyik-másik tanórán, milyen kreativitással, tehetséggel dolgoznak a színpadon.

És az elsősök (kilencedikesek) is készülnek. Igazából nem is a bemutatott osztályprodukciók minősége az érdekes (egyhónapnyi munka után nem is igazán várhatunk kiérlelt előadásokat), hanem az, hogy már az iskolai élet első hónapjában van közös munkájuk, közös céljuk.

Az idén a másodikosok több meserészletet adtak elő nagy-nagy élvezettel. Micimackó, Scooby-Doo, Hamupipőke, Hófehérke történetét az egyes előadásokhoz kapcsolódó avatási, kellően mértéktartó feladatok követték.

Hajrá elsősök, kezdhettek gondolkozni a jövő évi avatón!

Teleki Blanka Gimnázium